Ciprus

A mű függőleges formátumban, sűrűn rétegzett, absztrakt képfelületet mutat. A domináns meleg paletta – korall, vörös, bordó – mögött és fölött hűvösebb, olívazöld és szürkés-lilás felhők képződnek, amelyeket fehér lehúzások és feketébe hajló, karcsú vonalak metszenek át. A felület több pontján áttetsző, mázszerű átmenetek ülnek egymásra, máshol tömörebb, opak foltok építik a képfal súlypontjait. A középtájékon világosabb, függőleges sáv „nyílása” hoz levegőt a kompozícióba, mintha a rétegek közti résen keresztül fény szűrődne át. A mark-making változatossága hangsúlyos: széles, lehúzott sávok, keskeny, kaparásra emlékeztető vonalak és rövid, csapkodó ecsetjelek váltják egymást. Ezek a jelek időnként rácsszerű szerkezetet sejtetnek, amelyet diagonális mozgások bontanak meg, élő, vibráló ritmust adva a felületnek. A kompozíció nincs szimmetriára feszítve, mégis kiegyenlít: az alsó és bal oldali sötétebb tömbök súlyát a felső és középső világosabb sávok ellensúlyozzák. A térbeliség főként az átfedő rétegekből