A mű felszínének erőteljes plasztikussága dominál, melyet az összegyűrődött, redőzött formai elemek hangsúlyoznak. A kék árnyalatok árnyalati váltakozása mélységet kölcsönöz a kompozíciónak, a világoskék hátteret a sötétebb, mélyebb kék hajtások kontrasztja egészíti ki. A felület struktúrája megmutatja a textil vagy festékanyag finom szemcsézettségét és a mozgás érzetét kelti. Az apró fehér pöttyök vagy cseppek ritmikusan beszőtt plasztikus minta szerepét töltik be, mintha csillagok ragyognának a kék égbolton. A vizuális ritmus a hullámzó redőlemezekből fakad, ami egyfajta dinamikával tölti meg a képet, miközben organikus, természetes textúrákra emlékeztet. A kompozíció egyetlen színre koncentrál, és annak változatosságai adják a kép gazdagságát és harmóniáját. A felület olykor fényes, máshol matt textúrát mutat, ami további vizuális érdekességet biztosít.
